home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9512
/
UXWLIN.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1996-03-10
|
15KB
|
293 lines
@VUnixWare--Linux mérkôzés@N
@VKét választás Intel platformon@N
Ma már senki sem lepôdik meg, ha egy felhasználó tanulás
vagy munka céljából egy Unix rendszert szeretne kipróbálni
az otthoni számítógépén. A mai átlagos PC-k már megfelelnek
a követelményeknek. A kérdés az: mit próbáljunk ki?
Az Intel alapú gépeken mûködô két legújabb és
legmodernebb Unix rendszer a UnixWare és a Linux. A kezdô
Unix felhasználó fejében felmerül az elsô kérdés: mi a
különbség két Unix rendszer között, ami ráadásul akár
ugyanazon a gépen futhat? A kérdés jogos, mivel vannak a
Unix-alapú rendszereknek közös tulajdonságai: például a
többfelhasználós mûködés és a virtuális memóriakezelés.
Mégis, közelebbrôl vizsgálódva lényeges különbségeket fogunk
találni. Összeállítottam egy vázlatos összehasonlítást,
amely az általam fontosnak tartott szempontokból mutatja be
e különbségeket.
@VTerjesztés, ár@N
A Linux ingyenes, pénzt csak a disztribúciós médiáért
lehet kérni. Megszerezhetô egy terjesztô cégtôl, vagy
közvetlenül az Internetrôl. Nem használható pénzkereseti
célokra, és az ebbôl fejlesztett termékeket is ingyenesen
kell terjeszteni (lásd a GNU Public License-t).
A UnixWare kereskedelmi termék, bár jóval olcsóbb a
többi Intel-alapú kereskedelmi Unixnál. Bármely Novell
viszonteladó cég tudja szállítani. Tetszôleges célra
felhasználható, s oktatási változata meglepôen olcsó.
@VFejlesztés@N
A Linux folyamatos fejlesztés alatt áll. Hetente több új
kernelverzió jön ki, de összeállítható egy hosszú távon
megbízhatóan mûködô konfiguráció. Gyorsan követi az új
hardvereket. Az új driverek heteken belül megjelennek.
A UnixWare jelenlegi legfrissebb verziója a 2.01, ami
megbízhatóan mûködô operációs rendszer. Kijavították az
elôzô verziók hibáit, sok részt teljesen újraírtak. A Novell
is lépést akar tartani az új hardverelemekkel, rendszeresen
bocsát ki új drivereket az Interneten, a CompuServe-ön és az
NSEPro CD-n.
@VKernel@N
A Linux a Posix specifikáció egy teljesen szabad
implementációja System V és BSD kiterjesztésekkel. Tehát úgy
néz ki, mint egy Unix, de nem ugyanabból a kódból származik.
Teljes egészében elérhetô forrásban és binárisan. 32 bites
operációs rendszer, többfeladatos (multitasking) és
többfelhasználós mûködés, moduláris kernel jellemzi. A
rendszergazda mûködés közben ki- és betölthet modulokat. Nem
támogatja a többfonalas (multithread) programokat.
A UnixWare a legújabb System V rel4.2 MP technológián
alapul (a kétprocesszoros támogatást beépítették, a
többprocesszoros megvásárolható). Megfelel a Posix 1003.1,
X/Open XPG Base Profile Brand, FIPS 151-2, Unix System V
ABI, ABI+, SVID 3, iBCS2 és az X Consortium ICCCM
szabványoknak. 32 bites, teljesen multithread kernel és
preemptív multitasking jellemzi. A kernel modulok
dinamikusan betölthetôk. (A nem használtak automatikusan
kitöltôdnek, szükség esetén automatikusan visszatöltôdnek.)
Támogatja a felhasználói szintû multithread alkalmazásokat.
A kernel modulok is multithreadesek a jobb sebesség
érdekében.
@VMinimális konfiguráció@N
A Linux elindul egy 16 MHz-es 386SX gépen, 2 Mbyte
RAM-mal és egy 1,2 Mbyte-os vagy nagyobb kapacitású
floppymeghajtóval. Szükség van egy általa támogatott
videokártyára is. A számítógép lehet ISA, EISA, VESA vagy
PCI buszos. A rendszer már 5-10 Mbyte merevlemez-területre
is telepíthetô, de optimálisan 60-200 Mbyte-tal használható
-- a telepített alkalmazások számától függôen.
A UnixWare támogatja az Intel 80386 (ha 25 MHz-nél
nagyobb órajelû), 80486 és Pentium processzoros ISA, EISA és
MCA buszos PC-ket. Támogatja a VESA és a PCI local buszt is.
Minimális igénye 8 vagy 12 Mbyte memória, 160 Mbyte
merevlemez, és CD-ROM vagy QIC-24 szalagmeghajtó attól
függôen, mirôl telepítjük. Kell egy 3 1/2 colos
floppymeghajtó, de 5 1/4 colosról is bootolható. Kell még
egy VGA monitor és egy videokártya, az egér pedig ajánlott.
@VHáttértár-támogatás@N
A Linuxnál használatosak az általános AT drive-ok (IDE,
8 és 16 bites MFM vagy RLL, vagy ESDI kontrollerek), az
általános SCSI merevlemezek és CD-ROM-ok egy támogatott SCSI
kártyával. A támogatott SCSI kártyák: Adaptec 1542, 1522,
1740, és 27xx sorozat; BusLogic kontrollerek Adaptec
kompatibilitási módban vagy saját driverrel; NCR53c810-alapú
kontrollerek; Seagate ST-01 és ST-02; Future Domain TMC-88x
sorozat (vagy bármilyen TMC-950 chipes kártya) és
TMC-1660/1680; Ultrastor 14F, 24F és 34F; Western Digital
wd7000 stb.
Támogat továbbá minden SCSI és néhány más QIC-02 és
QIC-80 szalagmeghajtót; több CD-ROM meghajtótípust (például
Matsushita/Panasonic, Mitsumi, Sony, Soundblaster, Toshiba,
ATAPI meghajtók).
A UnixWare-nél is használatosak az általános AT drive-ok
(IDE, 16 bites MFM vagy RLL, vagy ESDI kontrollerrel); az
általános SCSI merevlemezek és CD-ROM-ok egy támogatott SCSI
kártyával; AHA-1542CF és AHA-2742AT SCSI kártyacsalád;
BusLogic BT-445C, BT-545C, BT-747C és BT-946C SCSI
kártyacsalád; a 32 bites Compaq Fast SCSI-2 és a Compaq
Smart SCSI Array kontroller; Distributed Processing
Technology PM2021/90, PM2022, PM2024, PM2122/95, PM2124 és
PM3224 chipes SCSI kártyák; Future Domain MCS-700 és
TMC-1680 SCSI kártya; Hewlett-Packard Disk Array Controller
(C3609A); IBM Integrated SCSI kártya, SCSI-2 Fast/Wide
kártya, PS/2 Micro Channel Enhanced SCSI cache kártya és
PS/2 Micro Channel SCSI cache kártya; Mylex
DAC3CH-HBA_MYL-4, DAC5CHF-SCSI-4 és DAC960E-CH3-4 SCSI
kártyák.
@VVideokártya-támogatás@N
A Linux VGA, EGA, CGA vagy Hercules kártyákkal mûködik
szöveges módban, grafikus és X Window alkalmazásokhoz a
szabványos VGA-t és néhány SVGA kártyát (a legtöbb Tseng
ET3000 és ET4000, Paradise, Cirrus Logic és több Trident
chipkészletû kártya) támogat, valamint az S3, a 8514/A, az
Ati Mach8, az Ati Mach32 és a Hercules kártyákat. A Linux az
Xfree86 X szervert használja, így ez határozza meg a
támogatott kártyák típusát.
A UnixWare-nél szükség van egy szabványos VGA vagy SVGA
kártyára. A következô gyártók chipkészleteit támogatja:
Actix Systems, Ati, Boca Research, Diamond, Elsa, Focus
Software, Genoa, Hercules, Metheus, Nth Graphics, Number
Nine, Orchid, STB, Sigma Designs, Trident, Western Digital.
@VTámogatott hálózati kártyák@N
Linux: Western Digital 80x3, NE-1000, NE-2000, 3Com 503,
3Com 509, 3Com 589, PCMCIA, Allied Telesis AT1500, a legtöbb
Lance kártya, D-Link, pocket kártyák, PPP, SLIP, CSLIP, PLIP
(Parallel Link IP) stb.
UnixWare: 3Com, Ansel, CNet, Cogent, Compaq, Compex,
Eagle, Intel, IBM, Microdyne, National Semiconductor,
Novell, Olicom A/S, Olivetti, Racal InterLan, SMC,
Thomas-Conrad.
@VTöbbprocesszoros mûködés@N
Linux: nem tudja kihasználni a többprocesszoros
architektúrák lehetôségeit.
UnixWare: támogatja az Intel Multiprocessor
Specification v1.1-et és a Compaq Proliant, az AST
Manhattan, a Tricord és az Olivetti többprocesszoros
rendszereit, valamint a Corollary C-Bus-án alapuló
rendszereket (lásd e számunk C-Bus cikkét).
@VHangkártyák@N
Linux: SoundBlaster, ProAudio Spectrum 16, Gravis
Ultrasound.
UnixWare: a Linux hangkártya-csomagjának portolása révén
ugyanezeket a hangkártyákat támogatja.
@VSzabadszoftverek@N
Az Interneten számtalan témában számtalan szabadszoftver
található. Ezek szinte mindegyikét portolták már Linux alá
és többségüket UnixWare-re is. Ezenfelül kapható egy sor
kereskedelmi szoftver UnixWare alá, például a Wordperfect, a
Groupwise, valamint az összes SCO Unix és Xenix alatt futó
alkalmazás. Az alábbi lista csak a fô szervereken fent lévô
szoftverek vázlatos felsorolását tartalmazza. A linuxos
szoftverek listáját a sunsite.unc.edu és a tsx-11.mit.edu
nevû gépekrôl, a unixware-es szoftvereket az ftp.novell.de
nevû szerverrôl válogattam. Ezenkívül még sok-sok
alkalmazást találhatunk, ha körülnézünk más szervereken.
@V*@N @KLinux:@N
Fejlesztôi eszközök: gcc, gdb, make, bison, flex, perl,
rcs, cvs, prof.
Nyelvek és környezetek: C, C++, Objective C, Modula-3,
Modula-2, Oberon, Ada, Pascal, Fortran, ML, scheme, Tcl/tk,
Perl, Python, Common Lisp stb.
Grafikus környezetek: X11R5 (XFree86 2.x), X11R6
(XFree86 3.x), MGR.
Editorok: GNU Emacs, Lucid Emacs, MicroEmacs, jove, ez,
epoch, elvis (GNU vi), vim, vile, joe, pico, jed stb.
Shellek: bash (Posix sh-kompatibilis), zsh
(ksh-kompatibilis), pdksh, tcsh, csh, rc, es, ash és még sok
más.
Kommunikáció: Taylor (BNU-kompatibilis) UUCP, SLIP,
CSLIP, PPP, kermit, szrz, minicom, pcomm, xcomm, term (több
shell futtatása, hálózati forgalom átirányítása, és lehetôvé
teszi a remote X-et, mindezt egy modem segítségével), Seyon
(kedvelt X Window kommunikációs szoftver), és több fax és
voice-mail csomag áll rendelkezésre. A távoli, soros vonali
bejelentkezés természetesen támogatott.
News és levelezés: C-news, innd, trn, nn, tin, smail,
elm, mh, pine stb.
Szövegszerkesztés: TeX, groff, doc, ez, Linuxdoc-SGML
stb.
Játékok: Nethack, többféle Mud, X-es játékok és még sok
más.
Felhasználói rendszerek: AUIS (the Andrew User Interface
System).
@V*@N @KUnixWare:@N
Fejlesztôi eszközök: gcc, gdb, make, bison, flex, perl.
Nyelvek és környezetek: C, C++, Tcl/tk, Perl stb.
Grafikus környezetek: X11R5 (XFree86 2.x), X11R6
(XFree86 3.x).
Editorok: GNU Emacs, Lucid Emacs, pico, jed stb.
Shellek: bash (Posix sh-kompatibilis), pdksh, tcsh, csh,
ksh és még sok más.
Kommunikáció: Taylor (BNU-kompatibilis) UUCP, SLIP,
CSLIP, PPP, kermit, szrz, minicom, Seyon. A távoli, soros
vonali bejelentkezés természetesen támogatott.
News és levelezés: C-news, innd, trn, nn, tin, smail,
elm, mh, pine stb.
Szövegszerkesztés: Wordperfect (nem szabadszoftver),
TeX, groff, doc stb.
Játékok: sakk, X-es játékok és még sok más.
Felhasználói rendszerek: saját desktopja van.
@VHálózati protokollok és szolgáltatások@N
A Linux rendelkezik az összes TCP/IP szolgáltatással
(telnet, ftp, smtp, nfs stb.). Ezenfelül tartalmazza az IPX
protokolt, de nem tartalmaz semmilyen IPX-re épülô
alkalmazást, tehát nem lehet bejelentkezni egy NetWare
szerverre. A NetWare kliens szolgáltatások csak a DOS
emulátor alatt használhatók.
A UnixWare rendelkezik az összes TCP/IP szolgáltatással
(telnet, ftp, smtp, nfs stb.), és a Linuxszal szemben teljes
NetWare klienst tartalmaz, azaz bejelentkezhetünk a NetWare
szerverekre, transzparensen használhatjuk a file- és
printer-szerver szolgáltatásokat. A NetWare kliens
szolgáltatások a DOS emulátor alatt is használhatók.
@VSebességtesztek@N
A két rendszer sebessége jelentôsen eltér. A UnixWare az
aritmetikai mûveletekben 5-8%-kal gyorsabb, I/O mûveletekben
és X Window grafikában viszont a Linux másfélszer--kétszer
gyorsabban robog. A mérések egy 486DX2/66-os gépen
készültek. A táblázatba helyhiány miatt nem kerültek be a
részletes X-grafika benchmarkok -- akit érdekel,
megtalálhatja a szerkesztôség BBS-én a LINUXWAR.ARJ-ben (CT
BBS: tel.: 270-2963, minden nap 18-09 óráig).
@VMelyiket mire?@N
Mint látható, jelentôsen eltér a két rendszer. A Linux
inkább tanulási, oktatási célokra megfelelô, nem
pénzkeresetre, hiszen a GNU licence a legtöbb
fejlesztôeszköz használatát csak non-profit céllal
engedélyezi. Unixszal ismerkedni kellemes környezet, késôbb
már egyszerûen áttérhetünk róla más Unixra, például
UnixWare-re (magam is ezt tettem).
A UnixWare természetesen használható üzleti célra, több
profi üzleti alkalmazás létezik rá, és messzemenôen
támogatja a NetWare hálózatokat. (Csak megjegyzésként: a
Linuxra nem készültek üzleti alkalmazások, de sok, SCO Unix
és UnixWare alá írt program futtatható alatta egy kis
trükközéssel, errôl talán még írni fogunk.)
@KSára Endre@N
@VSebességtesztek@N
Linux UnixWare
Mérôrendszer Linux pegazus 1.1.84 #2 Unix_SV pegazus 4.2 2.0.1 i486
kDhrystones 52,6 55,6
kWhetstones 7692,3 7692,3
kIostones 10,13 5,13
@<9512\LINUX.GIF>■■@N Egy linuxos X desktop...
@<9512\UNIXWARE.GIF>■■@N ... és egy másik a UnixWare-en